A klímastratégiáról

Míg a klímaváltozás mérséklése globális összefogással érhető el, addig a kedvezőtlen hatásokra való felkészülés – a hatások jellegének és mértékének nagymértékű területi differenciáltsága eredményeképpen – minél alacsonyabb területi szinten valósítható meg a leghatékonyabban. Kiemelten fontos ezért a térségi és helyi szintű, így a települési szintű klímastratégia kidolgozása, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást elősegítő helyi kapacitások megerősítése.

Az éghajlatváltozás hatékony kezeléséhez nem elég a már bekövetkezett károk kezelése, hanem tervezetten kell fellépni a kibocsátások csökkentéséért, továbbá előrelátóan felkészülni a várható hatásokra. Ezt a tudatos felkészülést, a tevékenységek tervezett végrehajtását és az eredmények nyomon követését szolgálja a városi szintű éghajlatpolitikai tervezés. A tervezési folyamat eredményeként - a Klímabarát Települések Szövetsége által kidolgozott módszertan alapján - elkészülő városi klímastratégia magában foglalja a város alkalmazkodási és kibocsátáscsökkentési törekvéseit és beavatkozásait, az ezek megvalósításához szükséges eszközöket, forrásokat és intézményi struktúrát, valamint a stratégia megvalósításának nyomon követését is.

A klímastratégia elkészítése két lépcsőben valósul meg. Első körben egy tervezet kerül kidolgozásra, mely rendelkezésre állását követően megkezdődik a klímastratégia tervezetének megismertetése a partnerszervezetekkel, a tervezésbe bevont szervezetekkel, illetve hatóságokkal. A társadalmasítás része a települési éghajlat-változási kerekasztal ülés, illetve a tervezet képviselő testület általi megvitatása is.

A települési klímastratégiáknak továbbá igazodni kell a megyei klímastratégiához, ennek érdekében a klímastratégia kidolgozásánál kötelező az igazolt konzultáció a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzattal, a már korábban létrejött Megyei Klímaplatformon keresztül.

A projekt végrehajtása során a módszertani útmutatónak való megfelelést és a megyei önkormányzattal a Megyei Klímaplatformon keresztül történt konzultációt a Támogató ellenőrzi.

A társadalmasítást követően a tervezők a szükséges módosításokat átvezetik, majd a klímastratégiát a projekt szakmai zárása körében az Irányító Hatóság, majd a közgyűlés fogadja el.

A Klímastratégia megalkotásának keretrendszere

A települési, több településre kiterjedő település-együttesi stratégiák kötelező módszertan alapján készülnek, összhangban a nemzeti és megyei klímstratégiákkal. A KEHOP-1.2.0-15-2016-00001 azonosító számú „Szakmai háttértámogatás biztosítása és koordináció a helyi klímastratégiákban” c. projekt keretében a Klímabarát Települések Szövetsége – a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Nemzeti Alkalmazkodási Központ Főosztálya szakmai részvételével – négy település-típusra készített módszertani útmutatót térségi és települési klímastratégiák kidolgozásához: megyék, főváros és kerületei, városok, községek és településegyüttesek. Az útmutatók egységes tartalmi felépítést írnak elő, valamint részletes iránymutatást adnak, többek között az ÜHG leltár, a mitigációs potenciál, az éghajlati sérülékenységvizsgálat és az alkalmazkodási problémakörök lehatárolására.

A stratégiák magukba foglalják a klímaváltozásra adható válaszok mindhárom fő irányát: a mitigációt (ÜHG kibocsáts csökkentése), az adaptációt és a szemléletformálást.

A klímastratégia készítése során a következő lépések követése javasolt:

• A helyzetelemzéshez szükséges ÜHG leltár elkészítése
• Az alkalmazkodási helyzetértékelés elkészítése (Települési Alkalmazkodási Barométer segítségével) és a települést érintő jelentős éghajlatváltozási problémakörök és az azokból fakadó hatások elemzése
• A klímaváltozás szempontjából veszélyeztetett helyi értékek összegyűjtése
• A település lakosságának klíma- és energiatudatossági, szemléletformálási
• helyzetértékelésének elkészítése
• SWOT analízis és problémafa, ami elősegíti a célok meghatározását
• Egy egységes jövőkép meghatározása
• A célokhoz beavatkozások rendelése
• A végrehajtás keretrendszerének meghatározása

Az útmutatók egyúttal az elkészült megyei és települési klímastratégiák minőségbiztosításának is alapját képezik. Az útmutatók szerint készült megyei és települési stratégiák közös indikátorokat és végrehajtási keretrendszert tartalmaznak, így a későbbiekben végrehajtásuk nyomonkövetése is lehetővé válik.

A települési klímastratégiáknak továbbá igazodni kell a megyei klímastratégiákhoz, ennek érdekében a klímastratégiák kidolgozásánál kötelező az igazolt konzultáció a megyei önkormányzatokkal, budapesti a felállított Megyei Klímaplatformokon keresztül.

A klímastratégia kidolgozásánál/átdolgozásánál, illetve a klímaakcióterv átdolgozásánál a lakosság igazolt bevonása a tervezés korai szakaszától kezdve elvárás.