Klímastratégia egyeztetési változat

A klímastratégia eddigi eredményei röviden

Az éghajlatpolitikának három pillére van: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése (mitigáció), a már elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodás (adaptáció), valamint az előző kettő eléréséhez szükséges tudás, tudatosság, életmód kialakítását szolgáló szemléletformálás. Minden esetben e beavatkozási területek együttes alkalmazására van szükség az éghajlatváltozás és hatásai elleni fellépés érdekében.

Az ÜHG-k kibocsátásának csökkentése (mitigáció)

A klímastratégia előkészítési fázisában az Önkormányzat felmérte a település üvegházgáz kibocsátását, szektoronként un. ÜHG leltárt készített, mely alapján azonosította azokat a főbb beavatkozási területeket, amelyeket kezelve hatékonyan csökkenthető helyben a kibocsátott szén-dioxid és egyéb üvegház hatású gázok mennyisége.

A fentiek alapján a település előzetesen becsült éves végső szén-dioxid kibocsátása: 55.565.91 t, ahol az energiafelhasználás a kibocsátás 64%-ért felel.

A helyi nagyvállalatok jelenléte (pl. Samsung és Thyssenkrupp) erősen érződik, s míg egy átlagos környékbeli település esetén a helyi ipar és a lakosság fogyasztása kb. 15-20%al tér el az ipar javára, itt a helyi nagyvállalatok fogyasztása elbillenti a mérleg nyelvét. Ezek alapján a település pusztán villamosenergia alapú üvegházgáz kibocsájtása: 7.322 tonna CO2 egyenértékes/év. A gázfogyasztási adatok is hasonló képet festenek.

A fentiek alapján azonosított beavatkozási területek:

• Nem cél az ipar visszafogása, de fenntartható növekedési pályára állítása igen: A helyi gazdaság és ipar teljesítménye meghatározó a város túlélése szempontjából, így a cél a helyi nagyvállalatok megtartása, azonban beruházásaik olyan irányú motivációja, mely környezeti szempontból fenntarthatóbbá teszi működésüket. (Energiahatékonysági beruházások motivációja zöld forrásokból).

Az éghajlatváltozás hatásokhoz történő alkalmazkodás (adaptáció)

Adaptáció alatt a klímaváltozás rövid távon már nem megváltoztatható hatásaihoz való alkalmazkodást értjük, ahol a klímastratégia 9 vizsgálati eleme közül Jászfényszarun 2 kiemelkedő problémával kell megküzdenünk a jövőben: a hőhullámos napok számának növekedésével és az aszállyal.

Hőhullámok

Mind a, mind a nemzetközi kutatások egyértelműen igazolják, hogy a nyári hőhullámok idején – amikor legalább három egymást követő napon meghaladja a napi középhőmérséklet a 25 ℃-ot – az év egyéb időszakaihoz képest nő a halálozás mértéke és az egészségügyi ellátórendszerek kapacitása is terhelődik.

Ha nem is minden esetben, de igen gyakran a nyári hőhullámok idején extrém magas az UV sugárzás mértéke, ami bizonyítottan emeli a bőr rosszindulatú elváltozásainak kialakulási gyakoriságát.

Különösen veszélyeztetettnek minősülnek a csecsemők, a kisgyermekek, a 65 évnél idősebbek, a fogyatékkal élők, illetve a krónikus szív- és érrendszeri betegségben szenvedők.

A népességstatisztikák elemzéséből látható, hogy a település lakosság deprivációval küzd az utóbbi évtizedekben, mely trend bár kezd kiegyenesedni, hatásai és a népesség elöregedése még mindig meghatározók, ha az utóbbi ötven évet tekintjük. A lakosság több mint harmada a veszélyeztetett korcsoportba tartozik, mely hatást igazolják a nemzeti klímakutatások is, melyek az ország hőhullámok által egyik leginkább súlytott területeként határozzák meg, Jász- Nagykun- Szolnok megye Jászberényi járását. A hőhullámos napok gyakoriságának indikátora 98-as értéket vesz fel (közel megduplázódik tehát a hőhullámos napok száma a következő évtizedekben, s a kitettségi mutató is extrém- nagyon erős veszélyeztetettséget jelez.)

Azaz a helyi kb. 5.800 fős lakosságból 1.914 fő a kiemelten veszélyeztetett életkori csoportba tartozik, melyet számot tovább növel a szív és érrendszeri betegségekkel és légzőszervi nehézségekkel küzdők száma.

Aszály

Az aszály olyan időszakot jelent, amikor jelentősen kevés csapadék hullik, vagy ha a csapadékmennyiség egészben véve eléri is a megszokottat, de a magas hőmérséklet miatt a talaj párolgási vesztesége jelentősen megnő, hosszabb időre terjedő szárazság áll be, a növényzet fejlődését a szükséges nedvesség hiánya miatt megakasztja, sőt a növényzet pusztulását is okozhatja. Legnagyobb mértékű a kár, ha a hosszabb időre kiterjedő szárazság hótalan tél után következik, így a téli nedvesség hiányát a tavasszal elég gyakori és bő esőzés sem pótolja. Ilyenkor az őszi vetések tetemes kárt szenvednek, a talaj nem készíthető elő kellően a tavaszi vetés alá, az elvetett mag hiányosan kel ki, s ami kikelt, nem indulhat jó fejlődésnek. Az égető nap és a szárító szelek nem csak a vetéseket károsítják, hanem a réteket és a legelőket is. Néha nagy területre terjed ki, egyike a legfélelmesebb elemi csapásoknak. Az aszály a Föld némely részén – nevezetesen déli vidékeken – rendes jelenség, mellyel számot kell vetni s az egész gazdálkodásnak hozzá kell alkalmazkodnia, északibb fekvésű vidékeken ellenben csak elvétve s többnyire kisebb mértékben jelentkezik. Magyarországon az aszály elég gyakran fordul elő, s a mezőgazdaságon ejtett csapásai némelykor igen súlyosak.

A csapadékösszegek várható eltolódása (+3-14% ősszel, -5-30% nyáron) a Nemzeti Földtani Szolgálat által több fórumon is bemutatott várható hatást igazolja, miszerint a régióban a termesztett növénykultúrák váltását és az őszi vetési ciklus felé történő egyre erősebb eltolódást kell megfontolni a helyi mezőgazdaság szereplőinek, várhatóan már a 2021-2050-es időtávon is.

Összegezve elmondható, hogy:

• Jászfényszaru és közvetlen környezete kifejezetten sérülékeny az aszályokkal szemben
• A sérülékenység kezelését jelentő beruházásokat úgy kell végrehajtani, hogy más készleteket (pl. ivóvíz) ne veszélyeztessünk,
• Helyi, részletes felmérést kell végezni, s felméréseket folytatni a kitettség pontosítására.

Aszály hatások:

• A csapadék időbeli ingadozása miatt célszerű lesz aszálytűrő növénykultúrákat bevezetni a helyi mezőgazdaságban
• Az őszi vetésforgó alkalmazásával csökkenthetők a mezőgazdaságot érintő negatív hatások
• Új öntözéses formák (pl. csepegtetéses lejárás) és a csapadékot hosszú távon elraktározni képes természetes kapacitások kiépítésével nemcsak a mezőgazdaság, de a helyi természeti környezet is óvható

Szemléletformálás:

A mitigáció és az adaptáció mellett szükséges a tudás, a tudatosság és az életmód kialakítását szolgáló szemléletformálás.

A lakosságot fel kell készíteni a negatív klímahatások fokozódására:

• Zöld felületek telepítésével, egyéb települést hűtő megoldások és intézkedések alkalmazásával a jövőben fel kell készülni a hőhullámos napok számának növekedésére.
• Az egészségügyi rendszernek fel kell készülnie a szív és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők fokozott megbetegedéseire a jövőben megnövekvő számú hőhullámos napokon.
• A lakosságot szemléletformálással és jó gyakorlatok bemutatásával kell felkészíteni a hatások távészlelésére.

Az egyes helyi értékek klímakockázati besorolása

Jászfényszaru település érétkeit a helyi értéktár alapján három fő kategóriába sorolhatjuk:

• Természeti értékek
• Műemlékek, műemlék jellegű épületek
• Egyéb értékek,

Természeti értékek csoportjai hazánkban:

• Földtani (pl. barlangok, víznyelők, ásványok, ősmaradványok)
• Víztani (pl. forrás, mocsár, láp, tó, vízesés)
• Növénytani (pl. természetes növényfajok, társulások)
• Állattani (pl. természetes állatfajok, társulások)
• Tájképi (pl. tájformációk, természetes tájak)
• Kultúrtörténeti értékek (pl. növénygyűjtemények, földrajzi pontok)

Természetvédelemi értékek tárgyát képezik azok a földtani, víztani, növény-, állattani, tájképi és kultúrtörténeti értékek, valamint az élőlények élő- és tenyészőhelyei, amelyek megőrzése és fenntartása tudományos, kulturális, esztétikai vagy gazdasági szempontból ritkaságuk és különbségeik miatt értékesek, vagy amelyeket az átalakítás, megsemmisülés vagy kipusztulás veszélye fenyeget.

Jászfényszaru esetében természeti rétékek közé soroljuk:

• a Zagyva és Galga folyókat
• Az Öregerdőt
• A helyi horgásztavakat
• A zöld tereket, parkokat (Petőfi park, egészségpark, stb.)
• A juharlevelű platánsort
• és a városi emlékfákat

A jászfényszarui Öregerdő legalább 80-100 éves fák élőhelye, ahol egyébként már a két világháború közötti időben megrendezték a Madarak és Fák Napját. Az erdő többször cserélt gazdát, és sajnos mintegy 4–5 hektáron kivágták a fákat. Az önkormányzat megvásárolta az Öregerdőt, ahol páre évvel ezelőtt öt hektáron kocsányos tölgyet és kőrisfát telepítettek újra.  Ebben a közösségi munkában legalább százan vettek részt, és akkor körülbelül tízezer facsemetét ültettek el a közösség tagjai.

Az önkormányzat 2014-ben indította el fásítási programját dísznövényekkel, majd egy évvel később a dísznövények mellé már gyümölcsfát is biztosítottak a lakosságnak. 2016-ban a fásítási program kiegészült a „rózsásítási” akcióval, aminek „Jászfényszaru a rózsák városa” lett a szlogenje.

Az egyes helyi értékeket az adaptációs elemzésben kiemelt dimenziók mentén az egyes kockázati tényezőknek megfelelően ++, +, 0, -, — jelzésekkel láttuk el, ahol az egyes jelzéseket az alábbiak szerint értelmezhetjük:

++        A védendő érték helyzete/kitettsége a klímastratégia rövid időtávján is jelentősen javul

+          A védendő érték helyzete, kitettsége, adaptációs képessége javul

0          A kitettség az adott dimenzióban nem változik számottevően

–           A kitettség, adaptációs helyzet romlik az adott dimenzióban

—         A kitettség, adaptációs helyzet már rövid távon is jelentősen romlani fog

A helyi értékek kitettsége és a jövőbeni trendek együttes elemzése (saját szerkesztés)

Ahogyan a fenti táblázatban is látható, az adaptációs elemzésben feltűntetett elemek jó része negatívan érinti az egyes természeti érétkeket s a legtöbb semleges hatást az épített értékek esetében találjuk. A pozitív hatások összesen a Zagyva és Galga folyók esetében értelmezhetők, a hirtelen jött csapadék a folyók vízhozamát ideiglenesen megemelheti, azonban a csapadékegyenleg eltolódásából eredő aszályos időszakok növekedése már pontosan ezzel ellentétes jelentősen negatív hatást fejt ki a vizes élőhelyek hozamára és környezeti adottságaira.