Redemptio ünnepén könyvbemutató
2018. Május 14.

   A FÉBE elnöke Jászfényszaru Város Önkormányzata, a Fényszaruiak Baráti Egyesülete és a „Jászfényszaruért” Alapítvány nevében tisztelettel köszöntötte az ünnepség, mintegy száz résztvevőjét.
   Anyák napja kapcsán külön köszöntötte az édesanyákat, a nagymamákat, a dédiket. Először 1872-ben az Amerikai Egyesült Államokban lévő Boston városában emlékeztek meg az édesanyákról. Magyarországra az ünnep ötletét Petri Pálné egy államtitkár felesége hozta Amerikából. Az első Anyák napi ünnepséget hazánkban 1925. március 8-án a MÁV gépgyár foglalkoztatójában a munkásgyerekekkel tartották. 1928-tól már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját. Ma a világ valamennyi országában különböző időpontokban, de legtöbb helyen május első vagy második vasárnapján ünneplik az anyákat.
   Hatévente ez egybe esik egy másik fontos történelmi évfordulóval. Május 6-át 2014 óta Magyarország Országgyűlése határozatában a Jászok és kunok önmegváltás emléknapjává nyilvánította. A redemptiora, egy 273 évvel ezelőtti eseményre a városháza falán lévő emléktáblánál Kotánné Kovács Tímea, a Jászfényszarui IV. Béla Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanára, a FÉBE tagja, a Jászfényszaruért Alapítvány kurátora emlékezett a redemptióra, az önmegváltásra.
   Az ünnepi beszédében a következőkről szólt: „…Zivataros időket éltek meg a jászok és kunok IV. Béla betelepítésétől. A nomád szabadságot odaadták egy másik, biztosabb szabadságért. Kemény ember a jász és a kun, nem adja könnyen hagyományait, most is el kellett telnie 100-150 évnek, hogy az asszimiláció, a földművelés, a kereszténység megszilárduljon. Nem is adták fel, ami az övék volt, beépítették, gazdagították vele a középkor hagyományait, gyökeret eresztettek. Mire ez megtörtént, az ország történelmében állt be döntő fordulat: Mohács. A török világ utáni időkben szabadságuk megerősítését várták, de az új helyzet nem is volt annyira új, csak török helyett német.
   Szabadság helyett maradt a jobbágysor. A harcok során kiürült államkincstárat I. Lipót a Német Lovagrend pénzével töltötte meg. A szolgasorba taszítás többlépcsős folyamat volt. I. Lipót 1701-ben megfosztotta a jászokat és kunokat a IV. Bélától kapott kiváltságaiktól, majd 1702-ben beiktatta a Német Lovagrend nagymesterét, aki a Jászság örökös ura címet kapta.  
   Az uralkodó az országgyűlés megkérdezése nélkül, a nádor tiltakozása ellenére döntött így a Jászkunság sorsáról. Az erdélyi Barcaságra pályázó lovagrendnek Kollonich Lipót érsek a Jászkunságot ajánlotta fel 500000 rhénusi aranyforinttért. Itt a királynak eladható szabad föld nem állt rendelkezésére, így elzálogosította azt. Az eseményt a Pentz-féle összeírás előzte meg 1699-ben.
   A jászok és kunok minden módon ellenálltak, tiltakoztak, nem fizettek. A jogvesztettség állapotát a Rákóczi szabadságharc szakította meg, amelyben a jászkunok a felkelők mellé álltak. Fényszaru 153 férfilakosából 139 lett Rákóczi katonája. Közülük öten elestek, de egy sem lett szökevény. Rákóczi két kun pátense elismerte kiváltságaikat, de 1710-ben a Német Lovagrend újra visszavette a földesúri hatalmat. 1711-be a szatmári béke pontjai ismét ígéretet tettek arra, hogy. orvosolják a jászkunok sérelmeit, de ez nem következett be. Mivel a lovagrend reményeit nem váltotta be a megvásárolt koronabirtok, megismétlődött a törvénytelen eladás 1731-ben, és a terület a Pesti Invalidus Ház kezébe került.
   A jászkunok az eladatás éveiben katonai szerepvállalással törekedtek jogaik visszaszerzésére. Az 1740-ben kitört osztrák örökösödési háborúban a jászkunok először két lovasszázadot, majd 1744-ben újabb 400 embert állítottak csatasorba. A háború miatt kényszerhelyzetbe került királynő, Mária Terézia 1745-ben engedélyezte a redemptiót.

„És csakugyan ütött a szabadulás órája” - kommentálta Palugyai Imre 100 évvel később Mária Terézia 1745. máj. 6-án kelt adománylevelét és az eseményeket. De milyen áron? Nem pusztán 500000 rajnai aranyforintról beszélünk. Ehhez hozzájárultak egyéb költségek, kamat, a korábbi tulajdonos által eszközölt befektetések megtérítése, 1000 katona azonnali kiállítása, a nádor évi tiszteletdíja, insurrectio idején 1000 lovas kiállítása, a rendszeres katonaállítás és beszállásolás terhei, az elnyert önkormányzat költségei, sószállítás, gabonafuvarozás stb.
   A megváltás kifizetésének határideje jún. 24-e volt. Júliusra teljesítették. A Jászságra 232750 Rft jutott. Almásy János főkapitány és Grassalkovich Antal személynök jótálltak a kölcsönökért, Almásy birtokaival is, és bécsi bankárosok biztosították azt. A Kerületek megváltakozása így megtörtént. Ami ezután következett, az hosszú évtizedekig tartott. És a 18. század legnagyobb hitelfelvételi hulláma volt, melyhez az itt élők óriási önbizalma, egymás iránti bizalom, és nagyon szigorú közös akarat kellett.
   Jászfényszaru területe 12681 kataszteriális holdra becsültetett. Kara puszta fele pedig 4766 kat holdra. Több község váltott meg Kara pusztai területet, ami missziós tevékenység volt, hiszen enélkül idegen betelepülés lett volna a sorsa. .Fényszaru vállalását így olvashatjuk 1749-ből, utólag rögzítve az 1745-ös eseményeket: „…Fényszaru helységére maga terrénumjával együtt jutott 9000ft Kara prediumának feléért 4000ft.” A redemptiós összegnek és kamatainak a lakosok közötti felosztását a Jászkun Kerületek és az egyes települések önkormányzati döntése alapján eltérő módszerekkel végezték. Fényszaru a váltás egységét kötélben állapította meg. 225 fél kötelre osztották a határt. Egy kötel 12 ölet tett ki, 1 öl 3 és fél katasztrális holddal egyezett. Minden kötel földre jutott 57 ft és 40 krajcár. A legkisebb megváltható egység fél kötel lett, a legnagyobb négy és fél. Fél kötel földet 21 fő váltott 1 kötelet 20 fő, másfél kötelet 15 fő, 2 kötelet 1 fő 3kötelet 14 fő 4 kötelet 2 fő, négy és fél kötelet 1 fő. A közösségek közös kiváltságaik, szabad paraszti múltjuk következtében tudatosan ügyeltek arra, hogy túlzottan nagy vagyoni különbségek ne jöhessenek létre.
   Ki váltott földet? Fényszarun a redemptusok nyilvántartására szolgáló Liber Fundi megsemmisült, így csak Fodor Ferenc alapján tudjuk, hogy Fényszarun 157-en igényeltek földet. Az igénylőknek pusztán 40% lakott itt az 1699-es összeírás idején, ill. 1720-ban. Tehát Fényszaru is a redemptio hírére kezdett el újra népesedni. A redemptusi jog alapja a külső föld volt. Aki földet váltott, annak új jász lett a közjogi elnevezése, aki ezután váltott jász földet, az a jogot is vele vett. Meg valami mást is: összetartást, hovatartozást, közösséget, íratlan szabályokat, tartást és önfeláldozást, aminek a kovásza, őrlángja az elnyert szabadság volt.
   Az elmúlt évszázadok alatt az 1745-ös önmegváltás emléke elevenen élt a jászkunok emlékezetében. A legtöbb jász település emléket állított az eseménynek. Jászfényszarun a Jászfényszaruért Alapítvány ajándékozott az iskolának egy Szeleczky Lajos által készített réz domborművet, mi pedig az ugyanekkor az önkormányzat által az önmegváltás 250. évfordulójára készíttetett emléktábla előtt adózzunk őseink példaértékű összefogása előtt.
   Nekünk sincs többre szükségünk a mai világban: közös akaratra egy jó cél érdekében, egymás iránti bizalomra, és hogy bízzunk magunkban.” - zárta beszédét a szónok.
   Az ünnepi megemlékezés után - 1995 májusában a városháza falára elhelyezett - emléktábla megkoszorúzására került sor.
   Az emléktábla alatt levő kampóra a koszorút Dr. Kiss Dávid Sándor egyetemi adjunktus, a FÉBE elnökségi tagja az elmúlt évi szónok helyezte fel.
   Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester, a FÉBE örökös tag cím birtokosa, Dr. Sándor Mátyás Jogi és Hatósági Osztályvezető, Mészáros László nyugalmazott címzetes főjegyző, a Jászfényszaruért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Nagyné Kiss Mária a FÉBE alelnöke, valamint Kotánné Kovács Tímea tisztelgett az őseink áldozatvállalását jelképező emléktáblánál.
   Az ünnepségen jelen volt Ézsiás Barnabás Jászfényszaru leendő jászkapitánya is.
   A délutáni program a Régi Kaszinó étterem és kávézóban folytatódott.
A Fényszaruiak Baráti Egyesülete és az általa létrehozott Jászfényszaruért Alapítvány elmúlt negyedszázad alatt igyekezett a régi értékeket megőrizni, újakat létrehozni. A most bemutatásra kerülő Ézsiás Rózsa: SÜSSÜNK – FŐZZÜNK ízletesen és gyorsan című könyv a kiadványok sorában a harmincegyedik.
   A feledés homályába került a településhez köthető régi kiadványokat, új köntösben kibővítve ismét kiadta a FÉBE. Így volt ez a Szűcs Mihály: Életleírása, Gyenge Péter: ANDRIS vagy a mai szakácskönyv esetében is.
   A FÉBE és alapítványa ezt a könyvet Jászfényszaru várossá válásának, a FÉBE és a Jászfényszaruért Alapítvány létrehozása kezdeményezésének 25 éves jubileuma tiszteletére jelentette meg, valamint szeretettel ajánlotta e könyvet Ézsiás Pál és Kiss Ilona gyermekei emlékének.
   Bobák József a Jászsági Vendéglátósok Egyesületének elnöke, mutatta be a könyvet. Beszédét a szakácskönyvek megjelenésének történetével kezdte. Európában 1475-től jelent meg nyomtatott szakácskönyv.
   Az első ismert magyar nyelvű nyomtatott szakácskönyv két évszázaddal később a 17. század végén jelent meg, több mint 300 receptet tartalmazott. A következő századokban egyre gyakoribb lett az ilyen témájú könyv megjelenése. a XX. század végétől reneszánszát éli a szakácskönyvek megjelenése. Sokan gyűjtik, több esetben előfordul, hogy a leírtak szerint az étel nem készíthető el.
   A most kiadásra került könyvben a receptek több mint 80 évesek, időt állók mai is ismertek és elkészíthetők. Külön erénye a könyvnek, hogy az elején egy-két három illetve abban az időben nem szokványos négyfogásos ételsort, menüt tartalmaz. A süteményeknél az egyszerű és könnyen, olcsón elkészíthető receptektől az értékesebb alapanyagokra épülő mogyoró, mandula, csokoládé felhasználásával készült sütemények, torták és még a fagylalt készítése is megtalálható. Örömmel olvasott olyan hajas tészta receptet, melyet az édesanyja ma is ugyan olyan adalékarányban készít. A könyv eleje személyessé teszi a szerzőt és családját, mely hely és kultúrtörténet szempontból fontos. A kiadvány végén szereplő receptek alapján készült színes fotók pedig jól igazolják, hogy a könyvben szereplő receptek megvalósíthatók. Biztos benne, hogy a kezdő és gyakorlott háziasszonyok sikerrel forgatják, próbálják ki a recepteket és többet megszeretve az elkészült étkek gyakran kerülnek a családi asztalra.
   A könyv bemutató után színesítve a programot a Városi Énekkar 15 tagja a Most múlik pontosan, a Rejtelmek, a Tavaszváró és a Csak kékszínű virág című dalokkal arattak méltán nagy sikert.
   A könyv szerkesztője szólt a közel egy évig tartó előkészítő munkáról. A legfontosabb volt, hogy kellet egy hibátlan, valamennyi oldallal rendelkező eredeti könyv, ezt biztosította dr. Hajdú Lászlóné Novothny Klára Kati.
   Az 1935-ös kiadás betű szerinti gépelését Bognár Ágnes végezte. Mészáros László és felesége Zsuzsa többszöri átolvasás után a betű elütéseket javította ki. A bevezetőhöz a szerkesztő Novothny Katitól és Kókainé Ézsiás Ilonkától valamint Szalainé Varga Erzsébet anyakönyvvezetőtől kapott anyagokat illetve adatokat, a kiegészítéseket Kotánné Kovács Tímea lektorálta.
   Szakmai szempontból néhány kifejezést a maira zárójelben a könyvben alkalmazott vagy az akkor használatos alapanyag hiányában mait jelölt meg a szerkesztő, ehhez Vágó Tibor és Szűcs Miklós adott segítséget.
   A könyv vége, hogy egy kicsit színesebbé, tartalmasabbá vájjon Agócs Ferencné Zsuzsa, Baranyi Józsefné Nelli, Berze Lászlóné Vityuka, Görbe Jánosné Amálka, O-Kiss Noémi, Pető Vencelné Kati, Tamus Béláné Ildikó volt segítő partner. A címlapon lévő kedvenc tortát II. Szűcs Miklós, a fotóját Dobák Viktor készítette. 
   Negyvenhárom recept alapján elkészített étkek fotója 16 oldalon és címlapon jelent meg, a fotósok segítségével.
   A szerkesztő megköszönte Bagi László grafikus és a nyomda részéről Molnár Andrea segítségét.
   A könyvkiadás költségét a két civilszervezet vállalta magára, a Szűcs Mihály Huszárbandérium 50 ezer forinttal és Jászfényszaru Város Önkormányzata 150 könyv megvásárlásával támogatta.
    A könyv megjelentetésében, valamint a bemutató során közreműködő édesanyák egy szál gerberát és egy tiszteletpéldányt kaptak a könyvből.
    Köszönetképpen Ézsiás Rózsa szerző oldalági Jászfényszarun élő leszármazottjai is ajándék kiadványban részesültek.
   Grátisz a könyvbemutatóra kóstolót készítettek: Baranyi Józsefné Nelli linzer tésztát, mignont; Görbe Jánosné Amálka zserbó szeletet; Pető Vencelné Kati sós rudat; Tamus Béláné Ildi boszorkány pogácsát, kakaószeletet, jaj de jó szeletet. Köszönjük a sütemény felajánlást, melyet a bemutató vendégei örömmel fogyasztottak el.
   A Vágó Bt. kóstolóként burgonya gombóclevest és savanyú tojáslevest, tejfeles vagdalt húst és lisztes burgonyakását készített a szakácskönyv receptjei alapapján. A tartalmas uzsonna után még jó ideig baráti beszélgetéssel múlattuk az időt.
   A bemutatón több mint 100 db szakácskönyvet vásároltak meg, de aki nem tudott eljönni és szeretné megszerezni a könyvet, úgy 1000.- Ft-os áron a Városi Értéktárban (Szentcsalád tér 12.), a 3A Takarékszövetkezetben (Szabadság út 1.), Baranyi Józsefnénél (Szabadság út 102.) vásárolható meg.

                                                                                                                Tóth Tibor

Galéria az eseményről>>>

Fotókat készítette: Glonczi Rudolf